42/ Bizonyos típusú társadalmaknak szükségszerűen szükségük van az információcenzúrára
Környezetünkben egyre gyakrabban találkozunk azzal a nézettel, hogy a kellemetlen információkat, vitákat, a kérdésekre adott kellemetlen válaszokat, a dezinformációt egyszerűen be kellene tiltani a nyilvános térben.
Ahhoz, hogy megértsük, miért történik ez, miért növekszik hatalmi struktúráink részéről a nyomás az általánosan hozzáférhető információk, illetve vélemények cenzúrázására, összességében pedig a szólásszabadság elnyomására, meg kell értenünk a lényeget, vagyis azt, hogy az információ közvetlenül vagy közvetve hogyan befolyásolja a valóságunkat.
ALAP
Az alap az, hogy megértsük valóságunk működésének elvét — egy olyan valóságét, amelyben gondolataink közvetlenül alakítják a környezetünket. Mire gondolok? Próbáljon meg felemelni egy széket. Ez a gondolatom, amelyet most adtam át Önnek, képes megváltoztatni a széke helyzetét. Fizikailag az energiamező egy része pusztán az átadott információ alapján megváltozik. Itt a valóság működésének egy másik alapelvét érintem. Az egész világ elképzelhető sportarénaként, amelyben a fő verseny a befolyásolás — a más tudatokra gyakorolt hatás. Vagy Ön befolyásol, vagy Önt befolyásolja a környezete. Néha egyszerre mindkettő. Azok, akik a legnagyobb mértékben befolyásolnak, éppen ők azok, akiknek hatására egy adott térben kialakul az aktuális valóság.
A tudatot (minden információ alapkönyvtárát) minden tudat (autonóm egység) megosztja; a köztünk lévő egyetlen különbség az autonóm egység eltérő típusa, eltérő kapacitása (növény, állat, ember, ...), és mindenekelőtt a térben elfoglalt eltérő helyzetünk, a nézőpontunk. A tudat önmagát vizsgálja, végtelen számú különböző szögből, nézőpontból tekint önmagára, és a próba-szerencse elve, valamint a visszacsatolás elve szerint tanul. Tapasztalatainkat, amelyeket egész életünk során szerzünk, folyamatosan átadjuk a közös könyvtárnak, vagyis a tudatunknak. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően a ránk következő nemzedékek könnyebben tudnak eligazodni saját életükben, gyorsabban alkalmazkodnak, és könnyebben leküzdik azokat az akadályokat, amelyekkel mi már találkoztunk.
IRÁNYÍTÁS
A tudat, az élet, a világ önmagát szervezi. Az egyik tudatnak a másikra, a harmadikra, a végtelenségig gyakorolt folyamatos hatása révén jön létre valóságunk aktuális formája. Egyszerű szabály érvényesül: a tudatosabb tudatok befolyásolják a kevésbé tudatos tudatokat. Például egy tudatosabb ember irányítja a kevésbé tudatos embert, aki bízik benne. Ez a kapcsolat természetes, helyes is, mert a tudatosabbak kevesebb hibát követnek el az életben, és folyamatosan a fejlődés útján vezetik fajtájukat. Ez a kapcsolat összhangban van az élettel, és biztosítja a stabilitást.
KÍSÉRLET AZ EMBEREK ÁRRAL SZEMBENI IRÁNYÍTÁSÁRA
Idővel azonban a közülünk kevésbé tudatosak is megtanultak irányítani — nemcsak közvetlen szinten, hanem elsősorban közvetett, ideológiai szinten. Ideológiáikkal, az individualizmus hazug koncepciójára épülő történeteikkel viszályt és egyenetlenséget vetettek tudatunkba. A tudattalanok kedvet kaptak ahhoz, hogy erővel — hatalommal — befolyásolják a tudatosabbakat. A gyilkos elkezdett erkölcsről prédikálni. Ez nem természetes kapcsolat, ezért környezetünkben instabilitás keletkezik.
AZ INFORMÁCIÓ CENZÚRÁZÁSA
Természetesen minden olyan kísérletnek, amellyel egy kevésbé tudatos ember megpróbál hatni egy tudatosabbra, kudarcot kellene vallania. A tudatosabb ember ugyanis nagyon könnyen megcáfolja a kevésbé tudatos ember információit — dezinformációját. Mivel azonban idővel mesterséges befolyásolási eszközök jelentek meg, mint a pénz vagy a központosított média, ez a természetes önkorrekció fokozatosan eltűnik az életből. Cenzúrát vezetnek be olyan információkra, amelyeknek a központosított dezinformációt (egyetlen igazságot, amelyről nem folyik vita) kellene helyesbíteniük. Hiszen minden dezinformációt információval, igazsággal helyesbítenek, nem cenzúrával.
A cenzúra (az információ betiltása) a dezinformáció, a hazug információk védelmét szolgálja, amikor is megtiltják olyan igaz információ közzétételét, amely megcáfolná, semmissé tenné a dezinformációt.
KÜZDELEM A SZÉLMALMOKKAL
Szerencsére a világ összekapcsolódik, tudatink összekapcsolódnak, és egységes egészet alkotnak. Amíg a Földön létezik olyan hely, ahol az információk és vélemények szabadon terjedhetnek, addig nem lehet az életbe bevezetni csupán egyetlen, cenzúrával védett igazságot, addig a dezinformáció folyamatosan szembesül majd az információ nyomásával. Hiszen gondolatainkat kölcsönösen megosztjuk egymással, világszerte: ha valakinek eszébe jut valami az információ szabad terjedésének övezetében, ez a gondolat idővel eljut ahhoz is, aki a szigorú cenzúra és dezinformáció területén él. Ezért nem száz százalékig hatékony a cenzúrát csupán bizonyos országokon belül bevezetni, akár az egész nyugati féltekén is — ez egyenesen kontraproduktív, egy don quijote-i vállalkozás, amely olyan kontrasztot teremt, amely megadja az embereknek a lehetőséget, hogy könnyebben lássanak, és gyorsabban felébredjenek a mesterséges irányítási eszközök által előidézett álomból.
Elméletileg, ha egész Földünk őrültek, individualisták uralma alá kerülne, olyan szigorú cenzúrát vezetnének be világszerte, hogy közülünk senki sem tudná többé elképzelni saját életének más formáját, csak a rabszolgaságot, amelyet közösen demokráciának neveznénk. A dezinformáció uralma alá hajtaná az emberiséget, és az emberek — mivel semmilyen lehetőségük nem volna megismerni az igazságot — hinnének neki.
A szabadságunk az, amiért ma a világban valójában folyik a küzdelem. Szerencsére ez küzdelem a szélmalmokkal — hosszú távon nem lehet legyőzni a tudatosabbakat. A tudatosabbak csupán a mai helyzetet és a buták reményét használják fel arra, hogy felébresszék az emberek tömegeit.
Jelenleg tömeges ébredés zajlik azok körében, akik olyan országokban, olyan társadalmakban élnek, ahol szigorú cenzúrát vezetnek be a vélemények terjesztésére, a szabad vitára, a szólásszabadságra — olyan emberek körében, akik diktatórikus rezsimekben, diktatórikus társadalmakban élnek, amelyek demokráciának nevezik magukat.
ZÁRSZÓ
Az információ cenzúrázására szükségszerűen azoknak az országoknak van szükségük, amelyek az élet természetes rendje ellenében próbálnak hatalmat szerezni. Ez a törekvésük ideiglenes, és hosszú távon fenntarthatatlan.
A szólásszabadság a fejlődés alapja, az emberi haladás alapja. Egy vélemény kinyilvánítását és az azt követő vitát minden emberi társadalomban védeni kell, különben a társadalom hanyatlása következik be.
A szólásszabadságnak azonban büntetőjogi vetülete is van. Egy vélemény megosztása, akár téves is, más dolog, de bűncselekményre való felbujtás egy másik dolog. Minden kimondott gondolat, minden szó képes ártani, hiszen képes megváltoztatni a valóságot. Bárki nyilvános felbujtását gyilkosságra, illetve mások bántalmazására, zaklatására, kigúnyolására büntetni kell.
Juraj Tušš
